Sárközújlak. Májusfát állítottak a szabadidőparkban. Képgaléria, videó

Hangulatos rendezvénynek lehettek részesei mindazok, akik csütörtökön délután összegyűltek a Sárközújlaki szabadidőparkban, hogy közösen díszítsenek és állítsanak fel két májusfát.

Hagyományos módon, a tavasz utolsó hónapjában Sárközújlakon nem maradhat el a májusfaállítás köré szerveződött rendezvény.

Krupa Annától, az Asociatiappc Hagyományőrző Egyesület vezetőjétől, s egyben a rendezvény hét évvel ezelőtti kitalálójától, ötletgazdájától, s ugyanakkor főszervezőjétől is, megtudhattuk a májusfa hagyományának lényegét.

„A májusfa állításának szokása a sárközi és újlaki emberek körében közkedvelt szokás volt a második világháború utáni időszakban. Az idős emberek többsége úgy emlékszik vissza erre a 40-50 évvel ezelőtti eseményre, mint ifjúkoruk legszebb és legizgalmasabb perceire. A májusfát május elsejének éjszakáján a falu fiatal legényei állították. A közeli erdőbe elmentek és kivágtak egy fiatal nyírfát és azt a számukra kedves lány kapujához állították, sarkához kötözték. A legények igy jelezték a lánynak udvarlási szándékukat. A lányok többsége tudta, hogy érkezik a májusfa számukra ezért izgatottan várták a reggelt, hogy láthassák. Ez a szokás a későbbiekben kibővült azzal, hogy a leányok megdíszítették színes szalagokkal a fa ágait illetve a lányos ház gazdája fogadta a májusfát állító legényt és megvendégelte azt.

Ezen szokás nélkül pár évtizeddel ezelőtt még szinte elképzelhetetlen volt az udvarlás. Hiszen a faállítás a kedves gesztuson  túl komoly hírértékkel bírt. Valóságos íratlan „illemkódex” szabályozta a lépéseket, ugyanakkor egyfajta „pletykaújságként” is szolgált: melyik lány kapott nagyobbat, kié mivel volt feldíszítve vagy épp kiét csúfította el a haragosa (merthogy ilyenre is volt példa szép számmal).

Az udvarlás ezen szép szokása nem állta ki az idő próbáját. Feledésbe merült Sárközön. A fa állítás helyét átvette a májusi kosár, a májusi csokor és rövid ideig szerenád a kedves ablaka alatt. Ezek a szokások szavak nélkül hordozták az üzenetet, mely nyilvánvaló volt az egész közösség számára.

Ezt a még nem teljesen elfeledett gyönyörű szokást kívánjuk feleleveníteni újból, de már közösségünk apraja és nagyja számára egy rendezvény keretén belül.

Számunkra most a májusfa állítás mint olyan szokás elevenedik meg, amely a közösség összetartó erejét hivatott megmutatni- a két fa, melyeket nemsokára felszalagozunk, jelképezi a sárközi és újlaki emberek életbe vetett hitét.

Az pedig, hogy nemsokára kicsik és nagyok együtt díszítik a fát, egy vidám és hangulatos találkozási pontot teremt a generációk között.

A mai májusfa állítás már úgy mutatja be a hajdani funkcióját „elveszített” szokást, mint a sárközújlaki magyar közösség jelképét“ - tudhattuk meg Krupa Anna beszédéből.

A rövid köszöntőt követően gyermekjáték, szalagrablás következett. A Sárközújlakról, Avasújvárosról, Köszegremetéről, Józsefházáról érkező gyerekek nagy örömmel vettek részt a rablásban. A játék lényege az volt, hogy minél több szalagot tudjon valaki elvenni a többiektől.

A játék után díszítették fel a két nyírfát, aminek a tetejére kerülhetett a legtöbb szalagot gyűjtő szerzeménye is.

A rendezvény során Kósa Bianka néptáncos tavaszi gyermekjátékok eljátszására hívta az óvodás és kisiskolás gyerekeket. Az Ördögrokolya kiscsoport rábaközi gyermekjátékkal szórakoztatta aztán a közönséget.

A Förgeteg ifjúsági csoport nyírségi táncokkal örvendeztette meg a jelenlévőket. Felkészítőjük Szűcs Orsolya ösztöndíjas, aki a Petőfi Programon keresztül érkezett az egyesülethez, hogy erősítse a közösséget Sárközújlakon, Avasújvárosban és a környék településein.

A májusfaállítást közös táncház zárta.